Ma Magyarországon öt eszközforgalmazó sztómaellátással kapcsolatos termékei érhetőek el. Ideális esetben a műtétet követően a sztómás ezeket kipróbálhatja, és ez alapján döntheti el, hogy számára melyik lesz a legmegfelelőbb eszköz. A tanácsadásban nagy szerepe van a sztómaterápiás ápolónak. A forgalmazók listáját az oldal alján tekintheti meg.
A sztómazsákok fajtái:
Egyrészes sztómazsákok: a tapadófelület az eszközön helyezkedik el, így rögzíthető a sztóma köré a bőrfelületre. Kétféle típusa van: nyitott, amikor a széklet leereszthető belőle, ez főleg ileosztómánál javasolt, amikor a széklet folyékony, nagyobb mennyiségű, többszöri ürítés szükséges a megfelelő komfortérzés eléréséhez; és zárt, colosztómásoknak javasolt, mivel itt a széklet a kezdeti műtét utáni időszak után besűrűsödik, visszaállhat a napi székelési ritmus.
Kétrészes sztómazsákok: a tapadófelület egy úgynevezett alaplapon van, amit a sztóma köré a bőrfelületre kell helyezni, és erre rápattintható (vagy ráragasztható – már ilyen is létezik) a sztómazsák. Ebben az esetben is lehet a sztómazsák nyitott vagy zárt.
A testszínű sztómazsák diszkrét, a benne lévő tartalom nem látható. Az átlátszó sztómazsákban látható a benne lévő tartalom, ami kifejezetten előnyös műtétet követően, amikor fontos követni a széklet állagát, színét, és az esetleges vérzés is könnyebben felfedezhető. Az ablakos sztómazsák egyesíti az előbbiek előnyeit, egyrészes sztómazsáknál a felhelyezést segíti, hogy jól látható a sztóma, könnyebb az illesztés, de felhelyezés után a zsák tartalma nem látható.
A konvex sztómazsákot besüllyedt, behúzódott, illetve a hasfallal egy vonalban lévő sztóma esetén javasoljuk, mert kiküszöböli a váladék aláfolyásának lehetőségét. A konkáv sztómazsák a sztóma körüli sérv esetén biztosítja az eszköz fennmaradását.
A szénszűrős sztómazsák alapfunkciója, hogy a sztómazsákban lévő és onnan távozó gázokat megszűrje, de ezen tulajdonságát hamar elveszíti a sztómazsákban lévő párás környezet miatt. Szűrő nélküli sztómazsák is létezik.
Űrtartalom szerint is találunk különbségeket a sztómazsákok között. Attól függően, hogy gyerek vagy felnőtt, ileosztómás vagy colosztómás, közvetlenül a műtét után lévő sztómás vagy egy rutinos, megszokott hétköznapjait élő, dolgozó, esetleg a nyaralását töltő, úszással, vagy egyéb tevékenységekkel elfoglalt személyről van szó, minden helyzetre léteznek különböző méretű sztómazsákok, amelyek az adott tevékenységben már beváltak. Egy ileosztómás általában nagyobb űrtartalmú sztómazsákot használ, hiszen többször nagyobb mennyiségű székletet kell felfogni, egy colosztómás adott esetben egy minizsákkal is problémamentes órákon át. Az űrtartalom általában 10 ml – 900 ml között változhat.
A tapadófelület nagysága, alakja szerinti kerek, ovális, négyzet- és lepkeszárny alakú zsákokat különböztetünk meg a tapadófelület 15 mm - 60 mm közötti méretével. A tapadófelületnek két funkciója van: a zsák rögzítése a bőrhöz és a bőr megvédése az ürülő váladéktól.
Az alaplapok fajtái:
Zselatinos alaplap: teljes terjedelmében zselatinos alaplap, ezért kissé merevebbnek tűnik.
Flexibilis alaplap: a sztóma körül belső körben merevebb, az alaplap szélei felé sugarasan légáteresztő, könnyű, a bőr mozgását jól követő anyagú.
Durahesive alaplap: a szélek felé elvékonyodó tapadófelületű. Nedvesség hatására az alaplap anyaga megduzzad, és a sztóma körül biztonságosan záródik. Dupla peremű.
Formálható alaplap: nem kell vágni, kézzel a sztóma formájára alakítható. Bármilyen alakú sztómához alakítható. A megformált nyílás még felhelyezés után is alakítható.
Duoflex alaplap: a szélek felé elvékonyodó tapadófelületű. Alacsonyabb a szorítógyűrű. Puhább, mint a zselatinos alaplap.
Konvex alaplap: a hasfal bőrének szintjével egy vonalban lévő vagy behúzódott sztóma ellátására ajánlott.
Konkáv alaplap: sérv megléte esetén ajánlott.
Gyermek alaplap: értelemszerűen kisebb, mint a felnőtteknek való változatok.
A tapadófelület nagysága, alakja szerint kerek, ovális, négyzet alakú alaplapok léteznek.
A sztómasapka: kisméretű eszköz, használata olyankor ajánlott, amikor nem várható lényeges mennyiségű székletürülés, például irrigálás utáni időszakban colosztómásoknál. Előnyös például fürdőzéskor, edzésnél, intim helyzetekben.
A sztómadugó: kifejezetten colosztómásoknak irrigálás utáni időszakra, szolid, diszkrét megoldás.
Colosztómásoknak ajánlható az irrigálás feltételeinek megléte esetén.
Az irrigálás feltételei:
gyógyult műtéti heg (általában a műtét után 3-6 hét);
szövődménymentes sztóma (nincs a sztóma mellett nagyobb sérv, és nincs nyálkahártya-előesés, illetve nem szűk a sztóma nyílása);
gyulladásmentes vastagbél (Diverticulitis, Crohn, Colitis ulcerosa);
végleges, egynyílású sigmoideostoma (a vastagbél 70%-nak a megléte);
szakorvossal történt előzetes megbeszélés;
megfelelő kompetenciával rendelkező személy végezze a betanítást (sztómaterápiás ápoló, tapasztalati tanácsadó);
a sztómaviselő rendelkezzen a módszer alkalmazásához szükséges megfelelő ismeretekkel és képességgel;
megfelelő irrigáló készülék.
Mikor ne alkalmazzuk az irrigálást?
kétnyílású colostoma;
transversostoma;
ileostoma;
keringési, légzési elégtelenség;
nagyobb sztómakörüli sérv vagy előesés;
hasmenéses állapotok esetén.
A vizeletgyűjtő lábzsák: urosztóma (vizeletsztóma) esetén a sztómazsák tehermentesítése és tárolókapacitásának kiegészítéseként alkalmazandó.
Éjszakai vizeletgyűjtők: urosztóma (vizeletsztóma) esetén a sztómazsák tehermentesítése és tárolókapacitásának kiegészítéseként alkalmazandó, nyugodtabb éjszakai pihenés biztosítása céljából.
Sztómapaszta: a tapadófelület és a sztóma közötti esetleges kis rés kitöltésére alkalmazható, megakadályozza a széklet bőrrel való érintkezését. Ha mélyedés, ránc, redő található a sztóma körüli bőrfelületnél, ezek a pasztával kitölthetők, szintbe hozható a bőr az eszköz megfelelő tapadásának elősegítésére. Összetételében létezik alkoholtartalmú is, sebes, hámfosztott területeken alkohol tartalommal nem rendelkező pasztát érdemes alkalmazni.
Csíkpaszta: alkalmazásában a sztóma pasztára hasonlít, kisebb kiszerelésben kapható.
Sztómazsákrögzítő öv: a tapadófelület pozíciójának biztosítására alkalmazható elsősorban a kétrészes eszközöknél, mivel ezek vannak ellátva kis fülekkel, melyekhez az öv hozzákapcsolható. Egyrészes eszközöknél egy plusz műanyag karika felhelyezése szükséges, amelyen a kapcsolódó fülek elhelyezkednek.
Ragasztóeltávolító spray: főképpen a sztómaműtétet követő időszakban lehet hasznos, amikor a bőr és a sztóma környéke még érzékenyebb, mert segítségével könnyen eltávolíthatóak a tapadófelület és a paszta maradványai a bőrről.
Sztómatisztító kendő: a ragasztóanyag (tapadófelület, paszta) könnyebb eltávolítására szolgál.
Sztómatisztító folyadék: a sztóma körüli bőrterületről az esetleges szennyeződések eltávolítására alkalmazható. Hámfosztott területen nem ajánlott a használata.
Bőrvédő kendő: filmszerű védőréteget képez a bőr és az eszköz tapadófelülete között. Segíti az eszköz tökéletes tapadását. (Mivel nem vagyunk egyformák, ez a hatás mindenkinél eltérő lehet.)
Bőrtápláló krém: fontos, hogy használatakor a krémet alaposan bemasszírozzuk a bőrbe, használata után a bőr száraz legyen az eszköz felhelyezése előtt. Zsíros, olajos krémeket ne alkalmazzunk, mert az eszköz tapadása nem lesz megfelelő.
Tapadópor: nevével ellentétben nem a sztómaterápiás eszköz közvetlen tapadását segíti elő, hanem az esetleges hámfosztott területekre szórva, abba beletapadva segíti elő ott a gyógyulási folyamatot, így közvetve segíti a tapadást.
Szagtalanító: csepp vagy spray formájában a zsákban alkalmazva semlegesíti a zsákból esetlegesen kiáramló szagokat. Egy jól működő, megfelelően felhelyezett sztómazsákból semmilyen szag nem érezhető.
Zselésítő: a sztómazsákba ürült folyékony tartalmat zselésíti, főképpen ileosztómásoknál lehet előnyös.
Deréköv: rögzíti a sztómazsákot, és egyben el is fedi azt, puha, rugalmas anyagból készült. Fontos szem előtt tartani, hogy a sztómazsák nagymértékű leszorítása a széklet nem megfelelő ürülését eredményezheti, és fennáll az aláfolyás veszélye. Alkalmazásánál körültekintően járjunk el.
Bőrvédő gyűrű: közvetlenül a sztóma köré felhelyezve megakadályozza, hogy a széklet a sztóma körüli bőrrel érintkezzen.
Elasztikus szalag: megerősíthető vele a tapadófelület külső széle. Bár ad védelmet, de fontos megjegyezni, hogy ha a széklet a tapadófelület alá folyik, ez a szalag az eszköz fennmaradását még elősegíti, de a tapadófelület alatti bőr irritációja a széklet által már megkezdődik, így mihamarabbi eszközcsere indokolt.
A kiegészítő termékeket, ahogy a neve is mutatja, nem kötelező használni a sztóma ellátása során. Egyéni érzékenység és egyéb tényezők fennállása indokolhatja használatukat vagy mellőzésüket. Egy jól működő, problémamentes sztóma ellátásánál a kiegészítő termékek használata felesleges.
Ami még a sztóma ellátásához alapesetben szükséges: langyos-meleg víz, olaj- és illatanyagmentes nedves törlő vagy vattakorong, puha vécépapír, kerekített végű olló, méretsablon.
Ma Magyarországon a sztómazsákok és alaplapok (néhány kivétellel, lásd lentebb) 98%-os támogatottsággal írhatók fel a következő szakterületek szakorvosai által: sebészet, gyermeksebészet, urológia, klinikai onkológia, sugárterápia, fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás, rehabilitációs medicina, orvosi rehabilitáció (csecsemő- és gyermekgyógyászat), szülészet-nőgyógyászat, gyermeknőgyógyászat.
A kivételek fix 84%-os támogatásúak, és nem írhatóak fel közgyógyellátás keretén belül.
Naprakész információ: OEP Segédeszköz Jegyzék, NEAK publikus gyógyászati segédeszköz törzs
A többi kiegészítő termékre nincs támogatás, önköltségen megvásárolhatóak forgalmazóktól, gyógyászati segédeszköz boltban, gyógyszertárban (kivéve paszta, csíkpaszta, lásd az alábbi táblázatot).